Szkeptikusan , mégis kíváncsian láttam neki a történet olvasásának. Nem szoktam hinni a reklámoknak és bizony alig két évvel ezelőtt folyamatosan ennek a könyvnek a címét hallottam az összes médiából, úgy döntöttem itt az ideje nekilátni. Ezúton jegyzem meg, a filmet még nem láttam. Talán jobb is.
Mint minden történetnél, az elején még láttam lehetőséget arra, hogy valami új és eddig nem tapasztalt érzéseket vált ki belőlem a könyv. A történet első harmadában nem is kellett ebben csalatkoznom. Egészen addig a pontig az izgalom, a sodró lendület, a titokzatosság szavak jártak a fejemben. Alig vártam az újabb és újabb sorokat. Nem is azért hogy mikor talál egymásra Anastasia és Mr. Grey - hiszen ez borítékolható egy ilyen történetnél - hanem azért, mert mindig csak egy kis morzsát kaptunk a szereplők jelleméből, múltjából, érzéseiből. Ettől volt olyan jó olvasni.
Ha egy szerelem beteljesedik , akkor általában egy ilyen történetnél az a csúcspontot jelenti. Jelen esetben ez a szerintem a hangulat végét jelentette. Az erotikus jelenetek leírására rányomta a bélyegét a lány hezitálása , illetve annak részletes leírása . Ezzel sikerült a szenvedély jelentős részét kiölni a könyvből. Itt a kevesebb több lett volna.
Nem szokásom könyvet félbe hagyni, így nagy nehezen átrágtam magam a történeten. Most sem tettem. Amikor az utolsó sorokat olvastam, valahogy azt éreztem, hogy a lány és a pasi fájdalma is olyan mesterkélt.
Lehet hogy a fenti értékelésemmel sokan nem értenek majd egyet, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez az én szubjektív véleményem.
Egyszer majd azért elolvasom a trilógia második és harmadik részét is, de ez nem most lesz.
Mindenesetre olvasni jó, nagyon jó.
A következő darab : Tom Clancy: A rettegés arénája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése